A zen négy alapelve, a konstelláció alapjai
A zen négy alapelve: nem támaszkodás az írásokra, az ember tudatára való közvetlen irányulás, a felébredés egyenlő igazi önvalónk tapasztalatával, végül tudattól tudatig történő átadás. A konstellációban mind a négy alapelv megmutatkozik: nem előre megírt szerepekből dolgozunk, kapcsolódunk a kliens tudattalanjához, félretesszük az elme dualitásait és illúzióit, és így képviseljük a kliens tudattalanjának elemeit.
A konstelláció működése
Egy konstelláció annyit ér, amennyire tiszták és eggyé váltak a benne részvevő tudatok. A meditáció segít a benső térben látni és az egoitás falát lebontani, a konstelláció így tisztán a térbe vetíti a kliens tudattalanjának meghatározott tartalmát a képviselőkön keresztül, legyenek azok tárgyak vagy emberek.
A konstelláció fajtái
Megkülönböztetünk zárt és nyitott állítást: a zárt esetében a képviselők nem tudják, mire kéri fel őket e kliens, egy csendes, a vállat két kézzel érintő átruházással a szerepbe kerülnek. A nyitott állításnál néven nevezi a kliens a szerepet, amelyre felkéri a segítőt. A zárt állítás esetén több figyelemre van szükség mind kívülre, mind belülre, a nyitott állítás esetén több munka az elme projekcióinak, szokás alapú játszmáinak a félre tétele.
Egyéni konstelláció
Ilyenkor a kliensen és a vezetőn kívül nincs más jelen. Kétféle közelítés a lehetséges: benső tulajdonságokat állítunk fel tárgyak segítségével, vagy a kliens kapcsolati hálójának fontos tagjait képviseltethetjük tárgyas projekciók útján. Fontos tudni, hogy a tárgyakra vetített tudattartalom a kliens számára ugyanolyan élő és érvényes visszajelzést ad, mint az emberi/csoportos képviselet. A rendszer erőssége a tapasztalat tiszta átadásában, a benső és a külső tér egybenyitásában van. Amennyiben az azonosulás megszűnik a karmával, annyiban válik az kezelhetővé.
Csoportos konstelláció
Itt akár személyes, családi vagy csoportos karmát megláthatunk közösen. A vezető, a kliens és a csoport együttes jelenlétével lehetővé válik a tudattalan tartalmainak megjelenítése. A lélek benső teréből külső térbe vetül a kapcsolati karma, és a spontán, de tudatos átrendeződés által harmonizálódik. Ezután a szerepek visszaadásával megszűnik a képviselet, a megtisztult karma pedig elkezd visszaíródni a lélekbe. Az introjekció a meditáció állapotában válik teljessé és szilárddá.
Hierachia, értékrend, életrend
A meditáció és a konstelláció egyaránt hozhatja a megszabadulás és újrarendeződés katarzisát. A szellemi tapasztalás tudatosodással jár: értékrendünk autonómiája erősödik és a magas szintű életrend megnyilvánulásában mutatkozik meg. A kényszerű, kondicionált azonosulás megszűnésével az ember visszanyeri eredeti természetének tapasztalatát, egyszersmind teremtőképességének újra tudatos, felelős birtokosa lesz.
Helyzetfelismerés, kapcsolatteremtés, együttműködés
Mind a meditáció, mind a konstelláció benső és külső tapasztalata, az ezzel járó belátás és tudás kedvező eredményt hoz: helyesen ismerjük fel helyzetünket, helyesen teremtük és műveljük kapcsolatainkat, és megszabadulunk azoktól az akadályoktól, amelyek eddig a helyes együttműködés útjában álltak.